„Csak hitből születhetnek hitbeli válaszok” - Presbiteri találkozó volt a zempléni egyházmegyében

AddThis Social Bookmark Button

Ötvenhét presbiter – lelkipásztorokkal és helyiekkel összesen közel nyolcvan jelenlévő – vett részt a zempléni egyházmegye Presbiteri találkozóján 2017. október 8-án Kiskövesden. A helyi kultúrházban tartott alkalom célja a hitben való elmélyülés, a presbiteri identitás erősítése és a közösségépítés volt.

A találkozó résztvevőit Tóth Géza kiskövesdi gondnok és Kendi Csaba zempléni esperes köszöntötte. A presbiterek először közös bibliatanulmányozást tartottak Langschadl István kiskövesdi lelkipásztor vezetésével. János harmadik levelét olvasták mondatról mondatra. Az elemzés a Jubileumi kommentárban olvasható Vályi Nagy Ervin-féle magyarázatot használta vezérfonalként. Bár a bibliatanulmányozás ritkán alkalmazott műfaj, talán nagyobb fokú és aktívabb elmélyülést is igényel, mégsem volt unalmas az ige melletti elcsendesedés. Egyrészt maga a levél nagyon izgalmas, másrészt az igemagyarázatot követhetőbbé tette a Preziben készített prezentáció.
János levélének tanulságait hat csoportra bontva beszélték meg a presbiterek. Szó volt a presbiteri identitásról, az egyházon belüli konfliktuskezelésről, a gyülekezetekben való pozitív szemléletről, illetve arról, hogy egyházközségeink inkább szeretetközösségként vagy szervezetként működnek. Végül a csoportok egy-egy rövid imádságot írtak, amelyeket alálkozó résztvevői imaközösségben vittek az Úr elé.
Ezt követően a kisgéresi Blanár lelkész házaspár A gyülekezet Isten családja címmel tartott műhelymunkát. A presbiterek Blanár Gabriella lelkésznő felvezetésével sorba vették a családi szerepeket és jellemvonásaikat. Majd ezt összevetették a gyülekezeti tisztségekkel, szolgálati területekkel. Ki és milyen legyen a gyülekezetben az apa, az anya, a gyerekek, a nagyszülők, a testvérek, a közeli és távolabbi rokonok? A csoportos megbeszélés után a tanulságokat és az üzenetet Blanár Erik lelkipásztor fogalmazta meg röviden. A műhelymunka könnyed és friss volt, bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy Istennek tetszőbb módon gondolkodjunk gyülekezeteinkről.
Végül egy fontos és sürgető témában rövid kerekasztal-beszélgetés következett. Kendi Csaba esperes, Blanár Erik espereshelyettes és Kiss Miklós lelkipásztor a Változó egyház-finanszírozásról beszéltek. Komolyan felmerült ugyanis, hogy változás állhat be az egyház-finanszírozás eddigi rendjében, amely érintheti a lelkipásztorok fizetését is. A hallgatóság a bátor felvetés és az őszinte szavak miatt nagy érdeklődéssel figyelt. Mivel megérintő zárszót mondott, megkértük Kendi Csabát, hogy idézze fel szavait. Az esperes készségesen felelt megkeresésünkre. „Most kegyelmi időben vagyunk: kérnünk és tennünk kell, hogy hitünk megerősödjön. Tehát nem elsősorban az egyház-finanszírozásról kell beszélnünk. Mert csak hitből születhetnek hitbeli válaszok az ilyen gyakorlatias kérdésekre is. Ugyanakkor az alkalmakat áron is meg kell venni.”
Éppen amikor érezni lehetett, hogy hosszúra nyúlna az alkalom, jó volt hallani Nemes Ruzsena hangját. Mivel a kiskövesdi Nőszövetség szervezete, a szövetség vezetője hívta meg a jelenlévőket a szeretetvendégségbe. A kiskövesdi asszonyok finomságai mellett – újra és sokadszor – ízletes estebédet készített a nagykövesdi Korona étterem.
Tanulságos volt megállapítani, hogy még a tavalyi találkozáshoz képest is mennyivel több presbiternő volt jelen. Ez egyszerre hálára, de kérésre is indítja az imádkozó lelkeket. Egyre látványosabban hiányoznak az elkötelezett férfiak gyülekezeteink szolgálói és tisztségviselői közül.
Kiss Miklós az együttlét másnapján – szép református kifejezéssel – hasznosnak nevezte a találkozót, bár hangsúlyozta, hogy igyekezni kell begyűjteni a presbiteri visszajelzéseket. Kitért még az alkalmazkodás szükségességére is. Egy tanulmányt idézve elmondta, a mai emberek átlagosan hat percet tudnak figyelni szóbeli előadásokra. „Ennyi időt kapunk. Ezért Istentől kell kérni, hogy mindig a lényegest mondhassuk.” Blanár Eriket is kérdeztük, aki szintén elégedetten nyilatkozott. Nagyon tetszett neki a bibliatanulmányozás. Szerinte a találkozóra elkötelezett és hitben járó presbiterek jöttek, fogyasztható volt számukra a lelki tartalom.
Amikor úgy tűnt, hogy csendben elszéled a társaság, és ki-ki otthonába tér, néhány presbiter és lelkész éppen akkor kezdett látványos készülődésbe. Mint kiderült, közös focizásra indultak. Vasárnap esténként már három hete ez a programjuk. Most focizás, közösség, beszélgetés. Egyszer, valamikor talán majd egy férfikör. Hogy ne hiányozzanak az elkötelezett férfiak gyülekezeteinkből. /Forrás: reformata.sk/

Az alkalmon készült képek a Képtárban megtekinthetőek.