Trebišovská 86
076 01 Zemplínske Hradište
Tel.: +421-(0)56-6727306
Fax.: +421-(0)56-6727306
Lelkipásztor: Demes Tibor
Gondnok: Bocán Géza, Ing.
A falu első írásos emléke a XIV. századból származik. Hardicsa község Tőketerebeshez közel, tőle délre 4,5 km-re fekszik. A magyar nyelv szempontjából ma a nyelvhatár itt húzódik meg és a környéken már csak a helyi református gyülekezetben folyik (részben) magyarul az istentisztelet és hitoktatás. Lakosainak száma: 1178/09. A református gyülekezet 293 lelket számlál a felnőttkorú választók 2009-es év névjegyzéke szerint. A faluban, templommal rendelkeznek még a görög és római katolikus ill. a pravoszláv egyház felekezetei.
Református gyülekezet a korabeli források szerint már 1628-ban létezett, sőt egy későbbi adat 1611-re teszi megalakulását, és ugyanezen feljegyzés szerint már ekkor volt saját temploma vagy imaháza . Ezt a fatemplomot 1784-ben nagyobbra építették II. József türelmi rendeletével élve .
Nagyon fontos mérföldkő a gyülekezet életútján az 1801. esztendő. Ekkor épül fel a gyülekezet kőtemploma. Az 1840-es évekig leányegyház volt, előbb Ruszkához, később Kazsuhoz tartozott. A megmaradt régi gondnoki napló feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a 19. század felében van iskolája és tanítója, de a lelkészi teendőket a beszolgáló lelkész végzi. Az 1840. esztendőben anyaegyházzá válik.
Első lelkipásztora Csizmadia József, aki 1840-től élete fogytáig, 1875-ig szolgált lelkipásztori hűséggel. Élete utolsó esztendeiben nagy megpróbáltatásban volt része. 1872-ben csaknem az egész falu, vele együtt a templom és a lelkészlak is leégett. Az évekig tartó helyreállítási munkában a megfáradt, beteg lelkész három év múlva meghal. Testének porhüvelye itt a helyi temetőben nyugszik, emlékét vörösmárvány sírköve őrzi.
1875-ben Hajzer Endre lett a gyülekezet lelkipásztora, később az egyházmegye esperese is. Ő is egész élete végéig 1901-ig szolgál Hardicsán. Itt nyugszik családjával együtt a hardicsai temetőben. Élete alkonyán 1898-ban a falu nagy részével együtt a templom ismét a tűz martaléka lesz. Az idős emberek elbeszélése szerint a puszta falak között tartották az istentiszteletet még télen is. Isten a buzgó gyülekezetet megsegítette, úgyhogy templomát 1901-ben rendbehozatta.
Séra János a gyülekezet harmadik lelkipásztora 1902-1951-ig, csaknem fél évszázadig munkálkodik Hardicsán. Különösen szerette az Urat énekkel dicsérni. Azért, hogy magasztosabb legyen az Istent dicsőítő ének, 1911-ben a gyülekezet háromnegyedes, 14 regiszteres orgonát vásárol. 1912-ben az egytantermes omladozó iskola és tanítólakás helyett a gyülekezet kéttantermes iskolát és modern tanítólakást épít Isten segítségével, minden külső támogatás nélkül. Két év múlva már kitört az első világháború és 1916-ban az amúgy is gyászos időben nagy szomorúság éri a gyülekezetet, mert az imádkozásra hívogató harangja közül az egyiket elviszik. Helyében 1925-ben Eperjesen 12 mázsás harangot öntet a gyülekezet Buchner Béla harangöntőnél. A kis harangot kisgejőci harangöntő készítette 1867-ben.
Sorrendben a negyedik lelkipásztor Brányik Sándor, aki 1951-től 1955-ig szolgált. Az ő munkássága idejében a templomot 1952-ben kívül – belül megrenováltatta a gyülekezet. Különösen szép, művészi a templom belső festése, amely Wagner festőművész munkáját dicséri.
1956-tól húsz éven át nem volt a gyülekezetnek megválasztott lelkipásztora. Lelkészek egész sora végzett itt szolgálatot: Séra László, Bernáth Sándor, Morocz Ernő, Dobos Béla, Borza Zoltán, Asványi János.
Volt, amikor helyben lakott az adminisztrátor, de volt amikor távolról végezte szolgálatát és csak egyszer jött el havonta a gyülekezetbe. Erre az időre esik az új parókia felépítése. Minden külső anyagi támogatás, lelkipásztori vezetés nélkül a gyülekezet, a presbitérium és a gondnok Stefán Béla fáradtságot nem ismerő munkájával épült 1958-ban.
Ásványi János 1960-69-ig működött Hardicsán. Az ő vezetése mellett javíttatta meg a gyülekezet a templom hajójának és tornyának a második világháborúban megrongált bádogfedelét és festette le, hogy az időnek jobban ellenálljon. A lelkész az 1969-es esztendőben meghívás útján más gyülekezetbe – Királyhelmecre távozott.
1969 dec. 15-től id. Demes Tibor lelkész teljesít szolgálatot, 1976-tól megválasztott lelkipásztorként. Hosszú 33 évig szolgált szeretettel és türelemmel, az időközben külső körülmények hatására kétnyelvűvé vált gyülekezetben (magyar-szlovák).
Az ő szolgálata alatt 1971-72-ben években létrejön a parókia részbeni javítása – fundámentum megerősítése, kerítéskiegészítése. Továbbá a harangszerelés villanymeghajtásra (1973), a templomtetőzet hajózati részének lefestése, külső templomajtók készíttetése (1975). Vezetése mellet 1983-ban elvégezik a templom külső, és 1984-ben a belső megújítását, valamint Gábor István kassai orgonamester által az orgona javítását is. Ezekben az években valósult meg a parókia megújítása, modernizálása, gazdasági épület felépítése. 1985-ben beszerelik a villanykályhákat, és teszik kellemessé az Istent imádó emberek számára a templomi együttlétet. 2002-ben meghívás útján Szürnyegen (és Imregen) vállal beiktatott lelkészi szolgálatot.
2002-ben a parókia és környéke újabb kisebb-nagyobb renováláson megy át ing. Bocán Géza gondnok vezetésével, készülve az új lelkész befogadására. 2002 nov. 1-től, ill. 2004. jún. 20-tól mint megválasztott lelkész ifj. Demes Tibor veszi át a stafétabotot és folytatja tovább édesapja megbecsült munkáját és az evangélium hirdetését.
Dolgozunk, mert élni akarunk, mert azt akarjuk, hogy legyen ne csak múltunk és jelenünk, de jövendőnk is. Isten legyen ebben továbbra is a mi segítőnk és oltalmazónk, akinek jóvoltából lehetünk és élhetünk. Örömmel mondunk hálát az Ő irántunk való jóságáért.