Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezetének és intézményének

AddThis Social Bookmark Button


„Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!“ (Jn 1,29)

Húsvétot ünneplő keresztyén testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
Mit sem ért az ember ebből a világból, csak elvárja, hogy az Isten teljesítsen. Ebben az öntudati válságban Jézus kijelenti: „Én vagyok az út, az igazság, és az élet“. Nekünk mondja személyesen, mert tökéletesen ismer. Közben világunkban elvesztik értelmüket a testvér, a rokon, és a jóbarát kifejezések. Kialakul a „nem ismer sem Istent, sem embert“ állapot. Magányában a káini lelkületű ember elkeseredik és hangoztatja: itt semmi és senki sem jó, változtatni kell. Ám attól, hogy valakik gonosz hazugságokat szajkóznak, ismételnek sokszor, azokból még nem lesz igazság. Mindent kitalálunk és a másikra mutogatunk, csak azt nem, hogy a hiba bennünk van és nekünk kell változnunk. Pedig épp ezért mutatta és mutatja meg magát nekünk Jézus Krisztus, az Isten élő Fia, és hangzik az ige Keresztelő János által: „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!“ (Jn 1,29) 

És ha nemcsak mondod, hogy érted, hanem hiszed is, amit olvasol, feleszmélsz: neked is tenni kell Krisztus példáját követve és tanításait megtartva. Nem várni, hogy mások cselekedjenek, hanem a jót választani, amit a kegyelmes Atya Úristen megmutat és megad neked, a szemed előtt egyértelművé tesz. Légy bizonyságtévő lélek, mert a Krisztus szent keresztje ott áll elmúlás és rom felett. Nekünk pedig nem a rettegés lelke adatott, hanem a bizonyságtevésé, hogy néki énekeljünk dicsőítő Himnuszt: „Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!“ Nem azért mondjuk ezt, mert jobbaknak képzeljük magunkat másoknál, hanem mert a húsvéti igazság az, hogy az Isten szeretete soha el nem fogy. Hisszük, hogy Megváltónk és Szabadítónk minden népet és nemzetet magához hív és áld, mert Ő a fenséges Isten, mert örökösei vagyunk, hiszen a fiúság lelkét adta nekünk kegyelméből.
Jézus Krisztus föltámadott, hogy életünk legyen, teljes életünk igazságban és szeretetben! Ez az Atya akarata, hogy az Övéiként, megváltott gyermekeiként békességben éljünk vele és egymással! Föltámadt, nincs a halottak között, eljött hozzánk, hogy mi is élők legyünk!

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves testvérünknek!

2019 húsvétján

Dr. Szabó István püspök
Veres Sándor főgondnok
Dunamelléki Református Egyházkerület

Kató Béla püspök
Dr. Dézsi Zoltán főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület

Zán Fábián Sándor püspök
Nagy Béla főgondnok
Kárpátaljai Református Egyház

Halász Béla püspök
Székely Károly főgondnok
Szerbiai Református Keresztyén Egyház

Csomós József püspök
Ábrám Tibor főgondnok
Tiszáninneni Református Egyházkerület

Steinbach József püspök
Dr. Huszár Pál főgondnok
Dunántúli Református Egyházkerület

Szenn Péter püspök
Kel József főgondnok
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

Csűry István püspök
Bara Lajos István főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Fazekas László püspök
Fekete Vince főgondnok
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Dr. Fekete Károly püspök
Dr. Adorján Gusztáv főgondnok
Tiszántúli Református Egyházkerület

Nyilatkozat

AddThis Social Bookmark Button

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa, mint az egyház kormányzó szerve az alábbi nyilatkozatot hozza a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által 2019. március 27-én megszavazott, a 63/1993-as számú törvény módosítása kapcsán, a nemzeti himnuszok korlátozására vonatkozólag:

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tagjainak, gyülekezeteinek és testületeinek többsége magyar. Egyházunknak a lelkiismereti és vallásszabadságból adódóan elidegeníthetetlen joga, hogy a magyar himnuszt, mint nemzeti imádságunkat és liturgiánk egy elemét, hittel énekelhesse.
Amennyiben az állam az egyház számára biztosított szabadságjognak eme lelkiismereti tartalmát akadályozza, az az Egyház hitelveibe, nyilvános vallásgyakorlásába való súlyos beavatkozásnak minősül, amely a demokratikus jogállamiság egyik alapszabadságát súlyosan és aggályosan korlátozza.
Lelkiismereti és vallásszabadságunknak ezen durva megsértése Egyházunk számára elfogadhatatlan.
Biztatjuk gyülekezeteinket, egyházi szerveinket és intézményeinket, hogy nemzeti imádságunkat az eddig megszokott módon továbbra is énekeljék.
Fazekas László s.k. - püspök
Fekete Vince s.k. - főgondnok

Az öröm jellemezte a Zempléni Egyházmegye bibliaismereti vetélkedőjét

AddThis Social Bookmark Button

Bibliát olvasni, annak történeteit tanulni öröm – fogalmazták meg többen a Zempléni Egyházmegye bibliaismereti vetélkedőjének résztvevői közül. Ez nem csak megállapításként hangzott el, de valóban azt lehetett látni március utolsó hétvégéjén a királyhelmeci gyülekezeti otthonba összegyülekezett gyerekek és felnőttek arcán, hogy örülnek az alkalomnak, a felkészülésnek, az együttlétnek, s örülnek a felkészülés során megszerzett bibliaismeretnek.

Március 30-án a gyerekek tettek tanúbizonyságot arról, hogy az ősatyák történeteit, az idei év bibliaismereti vetélkedőjének témáit ismerik. A délelőtti alkalomra 11 gyülekezetből érkeztek gyerekek, akiknek a kicsi bizonytalanságát az énektanulás oldotta és lelküket a verseny előtt Hozák Magyar Ildikó, szőlőskei lelkésznő erősítette igei útmutatásával. A gyerekek által jól ismert történetet, Jákób álomlátását hozta a gyerekek elé a lelkésznő, utalva nem csupán a Jákóbnak szóló ígéretre, hanem arra is, hogy Isten hozzánk is jönni akar az Ő szeretetével. A mennyei létrához hasonló istenélményeket szeretne nekünk is ajándékozni életünk során, hogy amikor elcsüggednénk, legyen kibe kapaszkodnunk és átélhessük, hogy nem vagyunk egyedül, ahogyan Jákób sem volt egyedül – fogalmazott a lelkésznő. Számunkra a mennyei létra, aki összeköti a mennyet a földdel, Jézus Krisztus lett, s így lehet kapcsolatunk az Atyával – bíztatta a gyerekeket az igehirdető.
A bíztatásra szükség is volt, hiszen a közös áhítat után, korosztályok szerint három csoportban írták a gyerekek a feladatlapokat. A legügyesebbek most is a legkisebbek voltak, akik nem csak a leggyorsabban oldották meg a feladatokat, hanem a legkevesebb hibát is ők ejtették. Érthető tehát, hogy nagy-nagy öröm volt bennük a feladatok megoldása után. Szomorkodni azonban a nagyobbaknak sem volt okuk, még ha az iskolai berögződés, a felmérésektől való félelem rajtuk már inkább megfigyelhető volt. Ez persze hamar szertefoszlott, hiszen a papír alapú felmérés után ez éven is közös játékban vehettek részt a gyerekek Molnár Éva helyi lelkésznő vezetésével, amely játék ugyancsak a bibliaismereti vetélkedő témájára épült. Az öröm csak fokozódott, amikor a díjátadásra került sor és a vetélkedő résztvevői csoportonként vehették át az elismerő oklevelet és tárgynyereményeket.
A felnőttek bibliaismereti vetélkedőjére másnap, vagyis március utolsó vasárnapjának és egyben utolsó napjának délutánján került sor. A felnőttek számára harmadik alkalommal lett meghirdetve a vetélkedő az egyházmegye gyülekezeteiben és örvendetes, hogy idén is nőtt a felkészülésbe kapcsolódók száma, akik 12 településről érkeztek. A vetélkedőre érkezők gyülekezetét Molnár István, a vendégfogadó egyházközség lelkipásztora és Kendi Csaba, a Zempléni Egyházmegye esperese köszöntötte. Ezt követően Böszörményi Tamás nagykövesdi lelkipásztor a 1Móz 28,10-15 alapján tolmácsolta Isten üzenetét, hangsúlyozva, hogy bár az ősatyák élete sem volt könnyű, tele voltak a kapcsolataik nehézségekkel, intrikákkal, de mégis próbáltak Isten tervének részévé lenni. Voltak konfliktusaik bőven, nem volt akkor sem könnyű, de mégis igyekeztek kapcsolatban lenni Istennel és egymással. Majd gondolatait zárva buzdította a jelenlévőket, hogy „legyen ez a vasárnap a találkozásé, az Úré és az Istennek általunk megvalósuló tervéé”.
Az igehirdetést az igeismeretről, vagyis a megtanultakról való számadás követte, ami ezúttal is feladatlapok segítségével történt. A felnőttek talán még a gyermeki lelkesedést is felülmúlva osztották meg gondolataikat egymással, tanácskoztak az adott válaszok helyességén, vagy éppen az „extra nehéz” feladatok válaszainak helyességét ellenőrizték. A kiértékelés itt sem maradt el, s mindenki elégedetten, élményekkel, s nem utolsó sorban sok-sok igével és bibliai történettel gazdagodva tért haza.
A Zempléni Egyházmegye bibliaismereti vetélkedőjén valóban az látszott, hogy a Bibliával, Isten igéjével foglalkozni öröm, hiszen nem csak az ismeret bővül és az Istennel való kapcsolat erősödik, hanem az egymás közötti kapcsolatok is szorosabbra fonódnak.

Minden emberi erőtlenségben egyedül Isten erejével

AddThis Social Bookmark Button

Hivatalosan is felvette szolgálatát Hozák Viktor szőlőskei lelkipásztor. A gyülekezetben négy évtized után került sor lelkészbeiktatásra.

Hét hónappal lelkészük, Sallai Tibor nyugállományba vonulása után, aki 43 évig szolgált a gyülekezetekben, a szőlőskei egyházközség és leányegyházai hálát adhattak Istennek új, megválasztott lelkipásztoruk, Hozák Viktort ünnepélyesen beiktatásáért.
Ismerve a lelkészválasztás jogi útját, Isten reformált hitben élő szőlőskei népe valóban példaadóan járt el. Nem csupán várták, hanem keresték a megoldást: vállalták a választás felelősségét – mert el akarták kerülni a pályáztatás kényelmesebb útját.
Az ünnepi istentiszteletre 2018. november 4-én került sor. Szolgálata elején Fazekas László püspök úr megjegyezte, hogy jó dolga van: általában megtelt templomokat lát, ha eljut egy gyülekezetbe szolgálni. Valóban, Szőlőskén a templom mellett még sátrat is állítottak, ahol hangszórón keresztül volt követhető az istentisztelet, hiszen sok vendégre számítottak. A négy gyülekezetből, valamint a lelkipásztorokkal és vendégekkel számolva össze is gyűltek kétszázan.


Az alkalom ünnepi igehirdetője, Fazekas László püspök a Lk 19,37-40-et vette fel alapigeként. Szolgálatában üresedő templomokról, a hagyományos keresztyénség gyengüléséről beszélt. S ezzel összefüggésben a korszellem Isten igéjével szemben ható áramlatairól. Ennél erősebb csak a Jézus Krisztusban való örömünk lehet – mondta. Ezt kell hordoznunk és világgá kiáltanunk. Hogy ne a kövek, s a kőből épült üres templomok kiáltsanak. A püspök igemagyarázata végén a köztük levő erős érzelmi kapcsolat miatt kedves szemérmességgel szólította meg Hozák Viktort. Megköszönte, hogy az ifjú lelkész előbb meghallotta az ige szavát, majd közösen is az ige „kiáltói” lehettek. Hiszen Hozák Viktor Komáromból, a püspöki gyülekezetből származik, ahol segédlelkészi éveit is töltötte.
Az ünnepélyes beiktatás szolgálatát Kendi Csaba zempléni esperes végezte. Az 1Tim 4,12 alapján Isten biztatását tolmácsolta. Hangja – az olvasott igevers tónusában – bátorítóan és őszinte szeretettel szólt. Az esperes kölcsönösen egymásra bízta a gyülekezetet és lelkipásztorait. Külön megemlítve a lelkipásztor hitvestársát, Hozák Magyar Ildikót, aki beosztott lelkészként szolgál majd férje mellett. Kiemelte: az említett kölcsönösség egymás elhordozását is jelenti. És a lelkészekkel közös szolgálatot. Végül arra intette fiatal szolgatársát, hogy életével tegyen bizonyságot Jézus Krisztusba vetett hitéről. Kendi Csaba esperes ezután átadta lelkipásztornak a templom kulcsát és a gyülekezet pecsétjeit.
Ekkor a négy egyházközség, a szőlőskei, a bodrogszerdahelyi, a borsi és az újhelyi gyülekezetek gondnokai léptek elő, s Hozák Viktor vállára helyezték az ajándékba készített palástot. Majd két ifjú hölgy, a szerdahelyi alapiskola növendékei, Tokár Fruzsina és Bari Csenge köszöntötték a lelkészt énekkel, verssel.
A beiktatott lelkipásztor a szószéken igemagyarázata textusaként a 2Kor 12,6-10-et olvasta. Kifejtette, biztos abban, hogy Isten munkálta ezt a találkozást. Azt, hogy egymásra találtak a gyülekezetekkel. És mindig Isten lesz az, aki erőt ad a közös úthoz, minden egyes lépéshez. Ezután bizonyságtévő hangon élete töviseiről is szólt, nem tagadva erőtlenségeit. De ezek között is mindig Jézus Krisztusban találta meg az erőt. Az erőt, amely mindenre elég. Mert az ő kegyelménél nincs nagyobb erő.


Szép hagyomány, hogy a beiktatott lelkipásztort szolgatársai egy-egy igeverssel köszöntik. Ez alkalommal is így történt. Azonban míg a mikrofon odaért az első lelkészhez, Hozák Viktor kézen fogta s maga mellé, az úrasztalához állította hitvestársát, hogy együtt fogadják az igei bátorításokat. A lelkipásztor az istentisztelet végén mondott köszöntőjében utalt is arra, hogy felesége nélkül bizonnyal nem lett volna szőlőskei lelkész, hiszen egyrészt sokat köszönhet kedvesének, másrészt az anyaegyház kimondottan lelkészházaspárt keresett a megüresedett szolgálati helyre.
Az igei köszöntéseket az elöljáróságok után Sallai Tibor nyugalmazott szőlőskei lelkipásztor kezdte. Jelképes gesztus volt, hogy így történt. Többen is szinte a szolgálat átadásaként értelmezték megszólalását. Egyébként az összes elhangzó ige megmaradt, Molnár István és felesége, Molnár Éva mint mindig, most is azzal kedveskedett a beiktatott lelkipásztornak, hogy az elhangzó igéket lejegyeztette egy könyvecskébe. A zempléni egyházmegyében beiktatáskor évek óta ez a legkedvesebb ajándék. Később, az ünnepi asztalnál ketten is említették, hogy a napokban lapozták fel újra az évekkel korábban kapott kis emlékkönyvüket. A köszöntéseket – a gyülekezetek nevében mondott beszédével – Gál Ilona nyugalmazott igazgatónő zárta. A tapintatosan kedves, az érzékenységekre is figyelmes, hitvalló beszéd a köztiszteletben álló tanárnő ajkán újra irodalmi igényű magyarsággal szólalt meg.
A nemzeti imádság éneklése előtt Hozák Viktor is köszönetet mondott az áldott alkalomért. Megköszönte családja viszonozhatatlan szeretetét, anyagyülekezete, a komáromi eklézsia gondoskodását, s a korábbi szolgálathelyén, Vajánban élő reformátusok jóságát. Az együttlét a bodrogszerdahelyi kultúrházban közös ebéddel végződött. A terített asztal mellett a helyieknek jó volt hallani a távolabbról érkező vendégek megállapítását, hogy úgymond: érezni a zempléni egyházmegye lelkészközösségének barátságos, testvéri légkörét. Amelynek immár a Hozák házaspár is része.

Hozák Viktor 1987-ben született Komáromban. A teológiát a Selye János Egyetemen, Komáromban végezte 2012-ben. Hozák Magyar Ildikó 1988-ban pácini családba született Sátoraljaújhelyen. A teológiát 2013-ban végezte a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. A lelkészházaspár 2013-ban kötötte össze életét. Két gyermekük született.
Segédlelkészi éveiket Komáromban töltötték, majd 2014-től Vajánban szolgáltak. Hozák Viktort a Szőlőskei Református Egyházközség 2018. július 8-án választotta meg. (Langschadl István)

Házastársi délután – Örös

AddThis Social Bookmark Button


Az örösi kultúrház immár hatodik alkalommal adott helyet annak a házasság hetéhez kapcsolódó rendezvénynek, amely az évek során többször átformálódott és újraszerveződött, mégis, lényegében hű maradt az eredeti elképzeléshez. Az Angliából mintegy két évtizede indult kezdeményezés a Valentin-nap félreértelmezett küldetését igyekszik helyreállítani, valamint a házasság és család fontosságára irányítani a figyelmet, mint Isten csodálatos ajándékára, amelyet őrizni, és megbecsülni kell. A Magyarországon tizenkettedik éve működő alkalom gondolatától vezérelve, a Zempléni Egyházmegye is csatlakozott annak megvalósításához, amelyre rendszerint február második vagy harmadik vasárnapján kerül sor. 

2019-ben február 24-én, vasárnap délután kezdődött meg a találkozó, melyre a Karcsa-parti dicsőítő zenekar énekeivel hangolódhattak rá a jelenlevők. Kendi Csaba esperes igei köszöntőjét egy, a házassággal kapcsolatos játékos vetélkedő követett Kiss Otília vezetésével, majd Kiss Miklós helyi lelkipásztor felkérte meghívott előadóját, hogy ossza meg hallgatóságával gondolatait.
Százvai László, kisvárdai lelkipásztor, előadásában a család bibliai modell-típusait boncolgatva, személyes hitvallásával is hozzájárult szavai hitelességéhez, valamint a tudatos, Isten útjait választó családi élet építésének fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. A tartalmas előadást könyvvásár és szeretetvendégség követte, amely során a jelenlevők megbeszélhették a hallottakból levont következtetéseiket.
Istennek legyen hála, hogy egyházmegyénkben még mindig van igény az ilyen és ehhez hasonló áldott találkozásokra, amelyek során a régi-új ismerősök, egyháztagok és érdeklődők Isten Igéje közelében egymás hitét is építik, hitmélyítő találkozók alkalmával. Mindezért legyen Istené a dicsőség! (Györky Szilvia)

Százvai László előadása:

Keresztyén óvoda Királyhelmecen

AddThis Social Bookmark Button

A Magyarország Kormánya által meghirdetett Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is bekapcsolódott. Ennek keretében Felvidéken is több új óvoda és bölcsőde építése kezdődhetett meg a gyülekezetekben. Közéjük tartozik Királyhelmec is, ahol a templom kertjében épülne meg egy új egyházi oktatási intézmény két óvodai és egy bölcsődei osztállyal.

Az Egyetemes Egyház elöljárói a program meghirdetésétől kezdve úgy tekintett Bodrogköz központjára, Királyhelmecre, mint az új óvodák egyik lehetséges helyszínére. Ennél örvendetesebb az, hogy látva a szükséget és az Isten által adott lehetőséget, valamint felismerve az új szolgálat lehetőségét a felnövekvő nemzedék irányába, az egyházközség elöljárói, presbiterei pozitívan fogadták egy új keresztyén óvoda alapításának lehetőségét és egyhangúan ez ügy mellé álltak.

Az elmúlt év elején az egyházközségi közgyűlésen jelenlévők is örvendetesnek tartották, hogy sok évtized után újra lehet egyházi oktatási intézmény a városban. E döntés óta mintegy másfél év telt el, amelynek hónapjaiban több egyeztetés is történt Királyhelmec város vezetőivel, illetve a programot koordináló egyházi bizottsággal. Komoly gondot jelentett egy megfelelő nagyságú telek felkutatása, amely azt eredményezte, hogy a templom kertjében épülhet meg Isten segítségével az új egyházi oktatási intézmény.
A tervek szerint két óvodai és egy bölcsődei osztály kap majd helyet az új épületben, és emellett a működéshez szükséges infrastrukturális háttér – közösségi tér, konyha, étkező, játszótér – is kialakításra kerül. A város új magyar tannyelvű óvodájában hangsúlyos lesz a keresztyén értékek mentén való nevelés, ami elsősorban a gyerekekre van hatással, de reménység szerint a gyermeket körülvevő családra és ilyen módon a szűkebben vett társadalmi közegre is kihat majd. A cél a keresztyén szellemiségben történő nevelés során annak a lelki többletnek a felkínálása, amit a világi intézmények alapvetően nem tudnak nyújtani (nem is feladatuk), s amely többletet a nem keresztyén szakembereknek is el kellene ismerniük.
Nyilvánvalóan nagy feladat áll a gyülekezet előtt, amely a történelem nagy fordulópontjaihoz hasonlóan sok tekintetben meghatározhatják egyházközségünk jövőjét és a formálódó intézmény kapcsán a ránk bízottak jövőjét is. Egy új szolgálati lehetőségnek az elején vagyunk, amely sok váratlan helyzetet is magában hordoz, de sok áldás lehetősége is benne rejlik. Ez áldások azonban nem csak a gyülekezetünké, s nem is csupán a reformátusoké – mégha a feladatot elsősorban nekünk kell is vállalni –, hanem mindazoké, akik imádságos szívvel, támogatói szándékkal tudnak a királyhelmeci keresztyén óvoda és bölcsőde ügye mellé állni.